Az IoT Tech News cikke szerint a válasz segíthet lecsendesíteni a mesterséges intelligenciávaI (AI)kapcsolatos felelősség körül a tudósok és a jogászok közt kialakult vitát. Néhányan közülük ugyanis attól tartanak, a büntetőjogi következmények visszatarthatják az autonóm járművek fejlesztőit, míg mások szerint ez pontosan a rendszer egészséges működését erősíti.

A bűnösnek talált cégvezetők – az 1974-es Health and Safety Act, vagyis az egészséggel és biztonsággal foglalkozó törvény értelmében – akár kétéves börtönbüntetéssel is sújthatók. Ugyanakkor azt mindenki tudja, hogy a jogszabályt nehéz lenne alkalmazni, hiszen ehhez bizonyítani kéne a vállalat vezetője és a rendszer közti közvetlen kapcsolatot. Ügyvéd legyen a talpán, aki egy sok országban jelenlévő nagy autógyártó esetében képes erre.

A startupok által fejlesztett önvezető rendszerek esetében viszont ez a bizonyítás könnyebben kivitelezhető, itt esetleg kimutatható a direkt kapcsolat a hibás szoftver és a cég döntéshozója között. A börtönbüntetés mellett vagy helyett a pénzbüntetés lehetősége is felmerül. A törvény szerint az 50 millió fontnál nagyobb árbevételű cégek korlátlan mértékben büntethetők - írja az m2mzona.hu. 

Mindig van egy első alkalom

Egyelőre mindenki sötétben tapogatózik, hiszen eddig nem volt arra példa, hogy bárkit is egy mesterséges intelligencián alapuló szoftver miatt vontak volna felelősségre. Előbb-utóbb azonban borítékolhatóan ez is bekövetkezik majd. Az mindenképpen fontos lenne, hogy pontosabban meghatározzák azoknak az eseteknek a körét, amelyek börtön- vagy súlyos pénzbüntetést vonnak maguk után. Ilyen lehet például, ha egy terrorista eltávolítja a védelmi funkciókat. Ebben az esetben nem kérdés, hogy az elkövetőt felelősségre kell vonni, de maga a helyzet vagy hiba, ami ezt lehetővé tette, értelmezhető a fejlesztőcég gondatlanságaként is.