A 30–59 éves magyarok többsége borúsan látja jelenleg a nyugdíjas éveit anyagi szempontból – derül ki a K&H biztos jövő felméréséből. 69 százalék, azaz tízből hét ember szerint nem kérdés, hogy nyugdíjasként dolgoznia kell-e, mert muszáj lesz munkát vállalnia a pénz miatt. A legpesszimistábbak a nők és a harmincas korosztály tagjai, előbbiek 77 százaléka, utóbbiak 74 százaléka számít arra, hogy dolgoznia kell majd a nyugdíjba vonulás után. Mindössze 32 százalék engedheti meg magának, hogy élvezze a gondtalan nyugdíjas éveket. 39 százalék unaloműzésből vállalna munkát – főleg a férfiak –, 26 százalék azt mondta, hogy szenvedélyesen szereti a hivatását, ezért folytatná, míg 19 százalék a saját vállalkozását vinné tovább idősebb korában is.

Több idő, kevesebb pénz

A várható anyagi bizonytalanságra utal az is, hogy az emberek 69 százalékának bár több ideje lesz nyugdíjasként, nem tud majd a hobbijainak élni, mert nem lesz meg az ehhez szükséges pénz. A megkérdezettek 42 százaléka valószínűnek tartja, hogy nélkülöznie kell majd. 67 százalék tartalékot tervez felhalmozni a nyugdíjas korára, de szerintük az keveset fog érni, 39 százalékuk pedig a gyermekei támogatásával számol. Kisebbségben vannak azok, akik biztosak benne, hogy megélnek majd az állami nyugdíjukból, mindössze 25 százalék számol ezzel. Még kevesebben vannak azok (17 százalék), akik annyi pénzt szeretnének felhalmozni, hogy korhatár előtt vonulhassanak nyugdíjba.

Család és pihenés a ranglista élén

A kutatásból az is kiderül, hogy legszívesebben hogyan töltenék a nyugdíjas éveket a magyarok. A lista élén a családdal eltöltött idő szerepelt: 82 százalék esetében került be ez a top 3 leginkább vágyott tevékenység közé. A második helyen a pihenés végzett, míg a dobogó harmadik fokára az utazgatás került, ezt főleg a budapestiek preferálták. A hobbijával 37 százalék foglalatoskodna, és viszonylag kevesen, 24 és 16 százalék töltené az idejét azzal, hogy belekezdjen valamilyen új tevékenységbe vagy tovább dolgozzon.  

A biztos jövő felmérésről

A K&H és a Free Association a biztos jövő felmérés keretében a magyarok biztonságérzettel és jövőképpel kapcsolatos várakozásait vizsgálja. A kutatásban a biztonságérzetet leginkább befolyásoló tényezőket és annak várt változásait vizsgálják: jelenlegi, rövid és hosszú távú anyagi biztonság; közbiztonság, ingatlanokkal kapcsolatos félelmek, természeti csapások, közlekedésbiztonság, járművek biztonsága és utazás. A kutatásban 500 fő vett részt. Az adatfelvétel 2019. május 24. és június 4. között zajlott.