Ingyen munkát végzünk 6000 milliárdért
Több mint húsz százalékkal dobná meg a magyar gazdaság teljesítményét, ha beleszámítanánk a háztartási munkát is a termelésbe.
Rengeteget dolgozunk úgy, hogy egy forintot sem kapunk érte – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal kutatásából. Egy ember átlagosan napi 214 percet, vagyis három és fél órát tölt otthoni munkával, miközben csak 164 percet termelő tevékenységgel. Tegyük hozzá, hogy a népességnek csak a 30 százaléka vesz részt fizetett munkában, házi munkát viszont majdnem mindenki végez -ezzel magyarázható a meglepő eredmény.
"Az otthoni munkát is mérni kell, mert csak úgy ítélhető meg a háztartások életszínvonala, ha a vásárolt termékeket és szolgáltatásokat kiegészítjük az otthoni munkával” – emelte ki a kutató. A 80-as évekhez képest a férfiak többet segítenek a nőknek a háztartási munkában, ami elsősorban a főzésnél jelenik meg, miközben kevesebb karbantartó munkát végeznek.
2010-ben a háztartási munka fele az élelmezéssel volt kapcsolatos, a lakhatásra az idő közel negyedét (ez elsősorban a takarítást jelenti) fordítottuk, és majdnem ugyanennyi kellett a gyerekek és az idősek gondozására. 2000 és 2010 között kb. 9%-kal nőtt a háztartási munkára fordított idő.
Nem egyszerű ezt a napi több mint három óra munkát forintban meghatározni, mert senki nem kap fizetést az otthoni feladatok elvégzéséért. Ha viszont abból indulunk ki, hogy ha mással végeztetnénk el ezt a munkát piaci áron, akkor közel 6000 milliárd forintot kitehet az otthoni munka értéke.
„A bejárónő alkalmazása a GDP része, de ha mi végezzük az otthoni feladatokat, akkor már nem” – mondta Cseh Tímea, a hivatal szakértője. A KSH kutatása szerint, a háztartások jövedelme 33 százalékkal növekedne, ha a házimunkát egy szakképzett piaci dolgozó bérének megfelelő összeggel honorálnák.