Mennyit késhet a fizetéssel a munkáltató?
Munkavállalóként talán mi is kerültünk már olyan helyzetbe, hogy fizetésnapon csak vártunk és vártunk és nem jött semmi. Mennyit és milyen feltételekkel késhet a munkaadó az utalással? Hogyan hajthatjuk be rajta?
Dr. Kártyás Gábor, a Munkajog.hu szakértője: A munkabérfizetés elmulasztása igen sokféle formában történhet. Az alapeset – és a legsúlyosabb is egyben –, ha a munkáltató egyáltalán nem fizet határidőre. Az is ide tartozik, ha fizet ugyan, de csak alacsonyabb összeget, mint amiben a felek megállapodtak, vagy ha egy bizonyos jogcímen következetesen nem fizet munkabért. Például, soha nem számolja el a túlórákat, vagy nem fizet vasárnapi pótlékot.
Mi a helyzet a határidőkkel?
Az általános szabály szerint a munkabért a tárgyhónapot követő hónap tízedik napjáig ki kell fizetni. Ez alól azonban számos kivétel van. Így a törvényi határidőtől megállapodásban el lehet térni, azzal, hogy kollektív szerződés akár hosszabb, munkaszerződés viszont csak rövidebb határidőt állapíthat meg.
A munkaviszony megszűnése, megszüntetése esetén is más az elszámolási határidő: ilyenkor legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon kell kifizetni a munkavállaló részére a munkabérét és egyéb járandóságait. Felmondás esetén ez az öt munkanapos határidő az utolsó munkában töltött naptól számítandó.
Határidőn túli fizetés esetén a késedelem idejére a késedelembe esés időpontjától kezdve kamat jár. A kamat számításakor az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.
Mi a teendő nemfizetés esetén?
Ha a munkáltató nem fizet, a munkavállaló az elmaradt munkabér iránti igényét – legyen az a teljes járandósága, vagy csak egy bizonyos pótlék – munkaügyi bíróság előtt érvényesítheti, az általános hároméves elévülési időn belül. Az elévülés az igény esedékessé válásával kezdődik.
A bérfizetés a munkáltató egyik fő kötelezettsége a munkaviszonyban. Így annak elmulasztása a munkavállaló részéről azonnali hatályú (rendkívüli) felmondást is megalapozhat. Ehhez azonban önmagában a késedelmes fizetés kevés. A törvény szerint ugyanis a rendkívüli felmondásnak akkor van helye, ha a munkáltató a bérfizetési kötelezettségét jelentős mértékben, szándékosan vagy súlyos gondatlansággal szegi meg.