Ahogy az elmúlt években exponenciálisan nőtt az adatok megszerzésének, feldolgozásának és kielemzésnek lehetősége, a Big Data a gazdaság működése mellett a kapitalizmusban is hozhat markáns változásokat – állítják a szerzők. Eddig az ár határozta meg az adott termék vagy szolgáltatás piaci értékét, ennek helyét az adatok fogják átvenni, és az „adatokban gazdag” piacok fogják összehozni egymással a vevőket és az eladókat.

Az adat lehet a gazdaság hajtóereje

A két szerző „adatkapitalizmusnak” nevezi ezt az új jelenséget, ellentétben a pénzügyi kapitalizmus eddigi rendszerével. Feltevésük szerint a pénz értékőrző és tranzakciós funkciója továbbra is megmarad ugyan, de a Big Data elemzések képesek lesznek helyettesíteni vagy legalábbis kiegészíteni a pénz információs szerepét.

A gyakorlatban ezt azt jelenti, hogy a korábbi intézmények – például a bankok – kénytelenek lesznek felvenni a versenyt az olyan új piaci belépőkkel (például fintech cégekkel, startupokkal), amelyek a gépi tanulásra és a mesterséges intelligenciára alapozva próbálnak versenyelőnyre szert tenni az egyre nagyobb mennyiségű információval elárasztott piacon.

Az adatainkkal is fizetünk

Példaként említették az Amazont, amely hatalmas mennyiségű adatok elemzésével éri el minél pontosabban a fogyasztókat, ami hozzájárult a jelentős piaci részesedés eléréséhez. Hasonlóan működik az Uber és az Airbnb is, melyek új platformok létrehozásával, szinte kizárólag csak az adatok felhasználásával teremtik meg az üzleti kapcsolatot a fogyasztók és a szolgáltatást nyújtók között - írja az m2mzona.hu. 

XXI. századi gyarmatosítás

A szakértők ugyanakkor a Big Data veszélyeire is figyelmeztetnek, mivel véleményük szerint a fentiek a vagyon rendkívül egyenlőtlen eloszlását eredményezhetik. Az erőfölénybe kerülő technológiai óriások ugyanis az úgynevezett „adat-visszacsatolási hurkok” kihasználásával, igazságtalanul erősíthetik meg saját pozíciójukat, ahogy egyre kifinomultabb módszerekkel képesek az adatokat begyűjteni.

Létezik-e önkéntes adatátadás?

A könyv írói javaslatként az úgynevezett „progresszív adatmegosztást” is kiemelték. Ennek lényege, hogy a több mint 10%-os piaci részesedéssel rendelkező vállalatoknak meg kellene osztaniuk a birtokukban lévő információk egy részét az ezt igénylő konkurensekkel. Ezáltal lehetne biztosítani a piac nyílt, decentralizált jellegének megőrzését és a tisztességes versenyt.

Az természetesen teljesen más kérdés, hogy ebből az elméletből mit és hogyan lehetne a gyakorlatban megvalósítani. Azt is figyelembe kell venni, hogy a több adat nem feltétlenül jelent „jobb” adatot is. Nem beszélve arról, hogy nagyon nehéz elképzelni egy olyan működési modellt, ahol nem a pénz a különféle gazdasági tevékenységek elsődleges alapja. Ami biztos, hogy jelen pillanatban még mindig a pénz – nem pedig az adat – mozgatja a világot.