Jók-e a biztosítások a világnak?
A biztosítás a mai társadalmak egyik legelterjedtebb kockázat-menedzselési intézménye, amellyel csökkenthetőek egyes bizonytalan kimenetek anyagi költségei. A biztosítás definíció szerint a negatív kimenetek kockázatát ruházza át a biztosítottról a biztosítóra – anyagi ellentételezésért cserébe. A biztosítás különböző típusai egyértelműen kedvezőek biztosítónak és biztosítottnak egyaránt – erre akár a különböző kapcsolódó termékek népszerűségéből is következtethetünk. De vajon a biztosítások terjedése elősegíti a nemzetgazdaságok fejlődését, felemelkedését is?
Ezt a kérdést vizsgálta egy tanulmányban Dr. Lael Brainard nemzetközi közgazdász, a Brookings Intézet kutatója, egy nagy biztosítótársaság igazgatótanácsának tagja. A rövid közgazdasági érvelés alaptétele az, hogy a különböző lakossági biztosítási lehetőségek mérhetően járulnak hozzá a gazdasági növekedéshez. A hatás mértéke ugyanakkor a kutató szerint nem univerzális – a fejlett és fejlődő országokban például szerkezetileg más jelenségeket vizsgálhatunk.
A biztosítási piac fejlettsége bizonyos fokig mind a gazdagabb, mind a szegényebb országokban befolyásolja a növekedést, azonban a kevésbé fejlett országok esetében például az életbiztosítások nem tudják igazán befolyásolni a makrogazdasági mutatókat, hiszen az ilyen biztosítási piacok jellemzően nem életbiztosítási termékekre épülnek.
Brainard rövid összefoglalója ugyan nem rajzol fel pontos oksági kapcsolatot a növekedési hatás megértéséhez, ugyanakkor bemutatja: a szegényebb, leszakadó társadalmi rétegek jóléti biztosítása például egyértelműen pozitív hatással lehet a növekedésre. Az alapgondolat szerint a biztosítások a kockázatmegosztás intézményeként növelik a társadalom, illetve az egyén jóléti szintjét. A társadalmi jólét mértéke meghatározza a jövedelmeket, ezen keresztül pedig a gazdaság fogyasztását is. Ez pedig GDP egyik alapvető összetevője.
A gazdaság élénkülése valami kevésbé közvetett formában is összeköthető a biztosításokkal. Brainard szerint a kiépült biztosítási intézmények támogatják egy ország kis- és középvállalkozásait. Ez hatványozottan igaz akkor, ha a fejlett biztosítási piac mellé fejlett bankszektor társul. Az állítás érvényessége intuitív módon is könnyedén belátható – a vállalkozások finanszírozásához bankokra van szükség, azonban a különböző kockázatok magas szintje a hitelezést könnyen gazdaságtalanná teheti. A kockázatok csökkentésére, a hatékonyság növelésére pedig a biztosítások nyújthatnak megfelelő piaci alternatívát.
A tanulmány ugyanakkor felhívja a figyelmet: a jól fejlett biztosítási piacok kialakulása csak a gazdasági fejlettség bizonyos szintjén történhet meg, hiszen ahhoz megfelelő társadalmi intézményrendszerre van szükség. A biztosítási piac növekedésében alapvető szerepet játszik az adott ország makrogazdasági stabilitása, a pénzügyi intézményrendszer mérete és minősége, valamint a nemzetgazdaság jövedelmi szintje. Igaz ugyan tehát, hogy a biztosítások elősegítik a gazdasági növekedést, ugyanakkor a biztosítási intézmények már a kezdetekkor megkövetelnek bizonyos fejlettséget.