Jump to content

7 tévhit a pénzügyek világából

2012. 08. 26. 00:00

A megtakarítások és a személyes pénzügyek tekintetében számos olyan félreértés, illetve tévhit él a társadalomban, amelyek valóságtartalma megkérdőjelezhető, ugyanakkor hátráltathatják az egészséges pénzügyi kultúra kialakulását. A következőkben tíz ilyen tévhitet oszlatunk el, amellyel bemutatjuk: a pénzügyi döntések minden esetben körültekintő mérlegelést igényelnek, hüvelykujj-szabályok csak ritkán alkalmazhatóak.

1. Csak akkor érdemes befektetni, ha aktívan forgatom vagyonomat

Sok forrásból hallani, hogy a hosszú távú pénzlekötést igénylő befektetési alapok segítségével nem lehet megfelelő nagyságú hozamot elérni – erre bizony csak a pénzügyi szakemberek és a magasan kvalifikált közgazdászok, üzletemberek lehetnek képesek. Ez tényszerűen nem igaz, kutatások mutatták ki, hogy a legképzettebb szakemberek is csak ritkán képesek az átlagos piaci hozamnál jobbat produkálni. E tévhit másik következtetése, hogy a sikerhez a portfólió aktív mozgatására van szükség – ebben viszont valóban a szakemberek lehetnek jobbak, ezért átlagos pénzügyi ismeretek mellett célszerűbb kiszámíthatóbb befektetési megoldásokat, például befektetési alapokat választani.

2. A befektetés csak a gazdagoknak való

Valójában a sikeres befektetői aktivitáshoz nincs szükség számilliókra vagy tízmilliókra, de még milliókra sem. Egy-két százezer forintos kezdőtökével és havi néhány ezer forintos megtakarítással hosszú távon szép megtakarításra tehetünk szert. A befektetés pedig nem is feltétlenül bonyolult feladat.

3. Fiatalon még nem érdemes a nyugdíjjal foglalkozni

A karrier kezdetén azonnal megkezdeni a nyugdíj-megtakarításokat valóban nem kellemes dolog, hiszen ekkor fizetésünk bizonyos nagyságú részét szinte beláthatatlanul hosszú távra tesszük félre. Mégis könnyen belátható, hogy ez a racionális lépés, hiszen napjainkban a pénzügyi környezet egyre bizonytalanabbá válik, az öngondoskodás pedig szinte biztosan kifizetődik. A várható élettartam egyre nő, ami azt is jelenti, hogy aktív korunk jövedelmeiből valószínűleg egyre több későbbi gyógyszerköltséget kell kigazdálkodnunk.

4. Az adósság eleve gonosz dolog

Sokan a hiteleket „ingyen pénznek” tekintik, amelyek ma elkölthetőek, fedezetük biztosításáról viszont elég később gondoskodniuk. Ennek ellentéte az álláspont, miszerint az adósság minden esetben a pénzügyi stabilitás ellentéte, ezért minden esetben mihamarabb tenni kell azok leküzdése érdekében. Az efféle érvelés a válság által sújtott gazdaságokban egyre nagyobb teret hódít – érdemes tisztában lennünk annak féligazságaival.
A helyes nézőpont – mint oly sokszor – a hitelek és adósságok esetében is középen található meg. A hitel sokszor kiterjeszti a kölcsönfelvevő pénzügyi lehetőségeit, gondolni kell viszont annak árára és veszélyeire is. A jókor, helyes célokra felvett hitel segítheti például egy vállalkozás beindítását, közreműködhet a lakhatási problémák megoldásában, vagy egy nehzebb időszak áthidalásában. A kölcsön kétélű fegyver, ezért minden esetben körültekintően kell döntenünk annak felvételéről és a törlesztések ütemezéséről is.

5. Életbiztosításra mindenképpen szükség van

Az esetek legnagyobb részében a fiatalok olyan életbiztosításokat kötnek, amelyek hasonlítanak egy autóbiztosításában. A biztosított tehát egy meghatározott havi vagy éves díjat fizet meghatározott időtartamon keresztül, a biztosító pedig egy nagyobb összeget fizet, amennyiben a biztosított a meghatározott időtartamon belül elhalálozik. Például: a biztosított havi tízezer forintot fizet 30 éven keresztül, a biztosító pedig százmillió forintot fizet ki a hozzátartozóknak akkor, ha a biztosított 30 éven belül elhalálozik.

Az életbiztosítások egyes típusai akkor is fizetnek a szerződési időtartam végén, amennyiben a biztosított nem hal meg, és más szerződéses fizetési kötelezettség sem lép fel. Ez előnyös lehet, ám érdemes figyelni arra, hogy az életbiztosítás valóban jó hozamot biztosítson – ellenkező esetben célravezetőbb lehet más módokon befektetni megtakarított pénzünket.

6. Az ingatlan mindig jó befektetés

Régi előfeltevés, hogy ingatlanba hosszú távon mindig megéri fektetni, saját lakás vagy ház birtoklása pedig pénzügyi stabilitást kölcsönöz. Ez egyes esetekben igaz lehet, ám mindannyian látjuk például az ingatlanpiac jelenlegi recesszióját: az ingatlanárak csökkennek, míg más befektetési formákkal akár kiugró hozamok is elérhetőek. További érv az ingatlan ellen, hogy nagy tőkeigénye miatt sokszor a teljes hozzáférhető egyetlen vagyontárgyra koncentrálódik, ami a kockázatot hordoz magában. Az ingatlanbefektetésekkel tehát ugyanúgy óvatosan kell bánni, mint bármely más pénzpiaci pénzlekötési lehetőséggel.

7. Az adósságból csak a költések lefaragásával lehet kilábalni

A takarékoskodás természetesen erény, ugyanakkor érdemes figyelni arra, hogy fenntartható adósságcsökkentés kizárólag akkor érhető el, ha az azért tett erőfeszítések fenntarthatóak. Emiatt sokszor érdemesebb lassabb ütemben, ám folyamatosan törlesztenünk felhalmozott adósságunkat. Erről szól a Narancs Juice egyik előző blogposztja is.