A “nudge” fogalma olyan megoldásokat takar, melyek alkalmazásával a célcsoport másképp viselkedik egy adott szituációban. Jó példa lehet erre az utcai szemetelés visszaszorítására tett kísérlet Koppenhágában, ahol bár az emberek többsége károsnak tartja az utcai szemetelést, mégis 3-ból 1 ember nem a szemetesbe üríti szemetét. A kísérletben a szemetesig vezető zöld lábnyomokat festettek az aszfaltra. Ennek hatására 46%-al kevesebbet szemeteltek a kísérletben résztvevő koppenhágai lakosok.


Persze a nudge jelenség nem csak az önzetlen társadalmi kísérletekben van jelen: ilyen megoldások segíthetik a gyorsétteremekben a menü választását, és ehhez hasonlóan tudatosan tervezik edzőtermekben a hosszútávú elköteleződést segítő kedvezményeket. A nudge megoldások működését mutatja be azonos című könyvében Cass Sunstein és Richard Thaler. Véleményük szerint ezek alakalmazása jobb döntésekhez segítheti a fogyasztókat akár a befektetések vagy az egészségügy területén is.

Intuíció vs. tudomány

A marketing egyik alapvető eszköze ma már a nudge, annak ellenére, hogy sokáig csak intuíción alapuló magyarázatok támasztották alá sikerességét. Az utóbbi időben viszont a tudomány és a gyakorlat is egymásra talált: a viselkedés-közgazdaságtan döntéseket szimuláló modellei már nem csak magyarázzák a nudge működését, de sok esetben új, jobb megoldásokkal szolgálnak a szabályozóknak,

A viselkedés-közgazdaságtan a közgazdaságtan egy viszonylag fiatal ága, célja, hogy azokat az emberi döntéseket is modellezze, melyeket nem teljesen racionális alapon, hanem a környezet vagy a szituáció hatásra hozunk meg. A tudományterület eredményei érdekes tanúlságokkal szolgálnak a fogyasztói döntések megértésehez, emiatt az eredmények alakalmazása hamar megkezdődött az Egyesült Államokban és Európában az elmúlt évtizedben. Jól mutatja ezt az a tény is, hogy a fennt említett könyv szerzői is a gyakorlatban kamatoztatják tudásukat: míg Sunstein a Fehér Ház szakértői csapatához csatlakozott, addig Thaler különböző országok szabályozóinak adott tancsot az elmúlt években.

Irányított döntések

Bár a nudge megoldások kétségtelen előnye, hogy képesek tanítás nélkül a helyes mederbe terelni az emberek döntéseit, komoly kérdéseket is felvethet alkalmazásuk. Hiányoznak garanciák, hiszen sosem lehetünk biztosak abban, ki milyen céllal kívánja befolyásolni döntéseinket, mint ahogyan abban sem, hogy a szabályozó által kitűzőtt döntés ténylegesen a helyes utat jelenti. A nudge elterjedésével az üzleti vagy a politikai életben lehetőség nyilhat az önös érdekű manipulációra és megtévesztésekre, hiszen a saját döntéseinket veszíthetjük el a nudge áldozataként. És bár a módszer eredményei kétségtelenül látványosak, a saját döntés egyértelműen nem csak a racionalitásról szól.

Forrás: Ezonomics

Fotó: Inudgeyou