Facebook és a megerősítés torzító hatása

Az egyik legalapvetőbb torzítási hatást Cass Sunstein írta le találóan, aki a már a blogon is ismertetett Nudge könyv egyik társszerzője és s a Harward jogi karának tanára. Sunstein szerint a Facebook a csoporton belüli vélemények egymást erősítő hatásai miatt adhat torz információt a valóságról: olyan emberek véleményeit és az általuk megosztott tartalmait követjük leginkább, akik hasonlítanak ránk, hasonló véleménnyel és információforrásokkal (például online hírujságok tartalmai). Bár ezzel sok esetben tisztában vagyunk, véleményünknek és információnknak nagyobb biztonságot adhat ez a többszörös megerősítés: túl biztosak lehetünk abban amit gondolunk, hiszen a minket körülvevő szociális média világában ugyanazokkal a gondolatokkal találkozunk. A túlzott magabiztosság az élet több szférájában is hátrányunkra lehet, Sunstein legnagyobb félelme, hogy mindez erősítheti a dogmatizmus és az extrémizmus elterjedését a politikában. Persze mindez átterjedhet az élet többi területére: az internet nemcsak arra bátorít minket, hogy túlságosan magabiztosak legyünk politikai nézeteinkben, hanem bátoríthatja a vak magabiztosságot a gazdasági és befektetési döntéseikkel kapcsán is.

A részvénykereskedők elkésett tweetjei

A twitteren közzétett üzenetek nagyban befolyásolhatják a különböző részvények árait, legalábbis ezt állítja Vineet Bhagwat az Oregoni egyetemi professzora és Timothy Burch a Miami Egyetem professzore egy nemrég megjelent közös tanulmányában. Állításuk szerint azon vállalatok részvényárai, melyek aktívan kommunikálnak a Twitteren keresztül, másként változnak a Twitteren nem aktív vállalatok részványáraihoz képest. Míg a gyakran tweetelő vállalatok részvényei mind a jó, mind a rossz hírek után napokkal hajlamosak emelkedni, más vállalatoknál nem figyelhetünk meg ilyen késleltetett árbeli változást. Ennek az az oka, hogy a Twitteren közölt hírek megragadják az embrek figyelmét, de ezen hírek és információk beépülése sokszor napokba telhet a közösségi média dinamikája miatt. Mindez veszélyes lehet kereskedők számára, hiszen a tweetek miatt gyakran olyan, már nem releváns információk miatt hoznak döntéseket, melyeknek már napokkal korábban be kellett volna épülnie a részvények áraiba.



Olvasóink persze minderre válaszolhatják azt, hogy ezek mind olyan hatások, melyekkel a józan ember képes tudatosan számolni, de ténylegesen résen kell lennünk: a technológia évszázadokon keresztül úgy befolyásolta az emberek elképzeléseit, ahogyan azt korábban nem is gondolták volna. Nézeteink és a világról alkotott képünk rengeteg kognitív torzítás hatására formálódik, de azok ellen érdemes felvegyverkeznünk, melyeket a technológia, és ez esetben a közösségi média elterjedése nagyban erősít.

Forrás: Ezonomics

Kép: dw.de