A klasszikus közgazdaságtan szerint a bevételek jellegétől független, hogy mihez kezdünk velük rövid vagy hosszútávon maximalizáljuk hasznosságunk és racionálisan döntjük el hozzátesszük kis ajándékaikat megtakarításinkhoz, vagy azon nyomban feléljük őket. Ám kutatások azt mutatják, a váratlan ajándékok esetében nem mindig észérvek alapján döntünk, sok esetben például az összeg mérete (kicsi vagy nagy) nagyban befolyásolja azt, miként költjük el őket.

A kis összegű égből pottyant ajándékokról például azt gondolhatnánk, hogy nem változtatják meg jelentősen költségvetésünk, hiszen hosszú távon költségeinket tekintve annyira ki méretűek, hogy nem okoznának észrevehető változást életünkbe. Ezzel szemben Katherine Milkman és John Beshears kutatók szerint még 2000 forint talált pénz is könnyen olyan költésekre vihet minket, melyekbe általában nem vállalkoznánk. Szerintük a különbség fő oka, hogy mentálisan máshogy könyveljük el ezeket az összegeket: a bevételek és kiadások bizonyos formáit más címszavak alatt könyveljük el magunkban. Bár ez a 2000 forint ugyanannyit ér, mint a munkánk során megkeresett bármely más 2000 forint, az emberek többsége nem ugyanúgy kezeli ezeket az összegeket. És bár igaz, hogy a kicsi bevételek hosszú távon nem adnak sokat hozzá életszínvonalunk növekedéséhez, úgy érezhetjük, helyzetünk nagyban javult miattuk, reális értékeikhez képest pozitívabban tekintünk ezekre.

Más magyarázatok szerint azért költjük el ezeket az ajándék összegeket másként, mert nem tekintjük teljes mértékben a sajátunknak, és azt érezzük, ezek miatt tartozunk valakinek. Ez a reciprocitás élmény pedig megjelenik vásárlási szokásainkban is, hajlamosabbak vagyunk például olyan számunkra magasztosabb célokra is elkölteni ezekre, melyekre amúgy nem költenénk.

Persze mindennek megvan a maga határa, és nem egyértelmű, hogy a nagymértékű váratlan ajándékok elköltése is ésszerűtlen, nehezen magyarázható döntések eredménye. A szerzők kutatásának érdekes konklúziója, hogy minél nagyobb összeg hullik valakinek az ölébe, arányaiban annál kevésbé gyakran költ belőle, a milliós lottónyeremények felhasználása már sok esetben tudtaos befektetési tanácsok figyelembe vételével történik.

Természetesen nem csak a nyeremények és ajándékok összege az, ami befolyással lehet viselkedésünkre, a szituáció és személyes igényeink is nagyban megszabják, végül is mivel ajándékoz meg minket a sors. Mégis ha legközelebb az Önök ölébe hullik egy hasonló ajándék, érdemes egy pillanatra józannak maradni és átgondolni, mégis mire és hogyan kívánják elkölteni a nem várt meglepetést.

Forrás és kép: Ezonomics