Április elején egészen érdekes cikket publikált a Bloomberg, amelyet Cass R. Sunstein harvardi közgazdász, az amerikai Fehér Ház egyik elismert tanácsadója jegyzett. A tudós ebben beszámol azokról a gondolkodási csapdákról, amelyek kifejezetten a pénzügyekben elvileg jártas befektetőkre leselkednek.

Sunstein leírja azt is, miért kezdett el aggódni 2011-ben a gazdasági kilátások miatt, amikor mindenki optimista volt és a nagy válság utáni fellendülésről beszélt. Ugyanis újra és újra el lehet követni ugyanazokat a hibákat. A professzor 2011-ben egy szétosztott kockázatú befektetési alapban tartotta a pénzét, amely elvileg jó választás volt - a papírok értéke azonban hirtelen esni kezdett. Ő pedig erre azonnal a papírok eladásával reagált. Később viszont Sunstein is rájött, hogy ezzel a döntésével csak saját elméletét igazolta. A befektetési alap, ma 66 százalékkal erősebb, mint az eladás pillanatában.

Mit is bizonyít ez?

A közgazdász szerint azt, hogy gondolkodásunkat az úgynevezett "hozzáférési torzítás" keretezi. Ez azt jelenti, hogy a közelmúltbeli események jelentőségét felülsúlyozzuk és válság után például az egyszerű ideiglenes árfolyammozgások jelentőségét is jócskán túlbecsüljük. Ez egyéni és közösségi szinten is rossz döntésekhez vezet.

Persze Sunstein azt is világossá teszi, hogy a fent leírt viselkedés nem teljesen irracionális. Ettől függetlenül az ebből fakadó hibák nagy károkat okozhatnak.Van egy másik probléma is. Ez pedig a veszteségkerülés, amely sokszor éppen a veszteségek okozója. Az emberek nem szeretnek veszíteni a jelenlegi hasznaikból és sokkal markánsabban reagálnak egységnyi veszteségre, mint egységnyi nyereségre. Ez azért bajos, mert ha mindig csak a veszteség, a bukás elkerülésére koncentrálunk, elveszítjük a nyerő stratégia kialakításának képességét.

További gondolkodási csapda a valószínű események negligálása. Ez azt jelenti - mondja Sunstein - hogy az emberek (leginkább érzelmi alapon döntve) sokszor a legrosszabbra számítanak, a reálisnál jóval nagyobb valószínűséget tulajdonítva a bukásnak. Amikor a professzor rosszul döntött, egyszerűen nem figyelt oda, hogy mennyire valószínű a nagy veszteség, ha marad a befektetési alapnál.

Mindent összevetve Sunstein arra emlékeztet, hogy a viselkedési közgazdaságtannak bizony releváns és fontos üzenetei vannak a befektetési döntések kapcsán. A tudósok rengeteg gondolati sémát és pszichológiai beidegződést tárnak fel minden évben. Ha ezeket figyelembe vesszük és nyitottak vagyunk a jótanácsokra, jóval nagyobb eséllyel leszünk sikeresek személyes pénzügyeinkben.

A konkrétumokra térve az alapüzenet mégiscsak az, hogy megéri tájékozottnak és tudatosnak lenni, de nem szabad túlzottan izgatottan, feszülten reagálni a pénzügyekre. Ahogyan Sunstein érzékletesen megfogalmazza, a jó döntésekhez az is kell, hogy néha ne féljünk kivárni és a kapkodás helyett elmerülni kedvenc újságunk sportrovatában.

Forrás: Bloomberg

Fotó: Free Digital Photos