Budapesten tanulnak a legtöbben

A lakáspiacon az egyetemi és főiskolai tanulmányokat folytatók számán kívül annak is jelentősége van, hogy a képzésüket megkezdők közül kik hagyják el a korábbi lakóhelyüket, tanulnak tovább más városban, lakhatási igényt támasztva akár vásárlóként, akár bérlőként.

A nappali tagozatos hallgatók száma képzési helyek szerint az országban messze Budapesten a legmagasabb: 100 ezernél több diák tanul, míg a második helyen álló Hajdú-Bihar megyében csupán 20 ezer a nappali tagozatos hallgatók száma. A sor végén álló Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna és Komárom-Esztergom megyékben mindössze 300-700 diák folytatja tanulmányait, Nógrád megyében pedig egyetlen nappali tagozatos diák sem tanul.

Budapesten minimum 55 ezer diák tanult Pest megyén kívülről érkezve, akiknek valamilyen lakhatást kellett találnia, hiszen eredeti lakóhelye távol esik a fővárostól a napi ingázáshoz. A vidéki helyszínek közül Hajdú-Bihar megyében a legmagasabba más megyében lakóhellyel rendelkező nappali tagozatos hallgatók minimális száma (9,2 ezer), de megközelítőleg ennyien vannak Csongrád megyében is minimálisan a nem helyben tanuló hallgatók. Így Győr-Moson-Sopron megye kivételével a bemutatott megyékben "lakhatási gondokkal" küzd legalább a hallgatók fele.

Mennyire kerül a lakás az egyetemi városokban?

A lakásárakban nagy különbségek vannak a budapesti és a vidéki egyetemi helyszínek között. Míg előbbi esetében 190 ezer forint alá nem is süllyedt a lakások négyzetméterára még a válság éveiben sem, addig vidéken a csúcspontnak számító 2008-ban is szinte mindenhol ez alatt mozgott az átlagos fajlagos vételár. Majd az árak 2014-ben növekedésnek indultak.

Az árak a legtöbb helyszínen nem csak elérték a válság előtti szinteket, de meg is haladták azt. Élen jár Győr, ahol az árak már több mint harmadukkal magasabbak voltak tavaly, mint a csúcspontnak számító 2008-ban. Szintén jelentősen drágábbak az ingatlanok az V. kerületben, a XIII. kerületben (különösen Újlipótvárosban), a XI. kerületben pedig leginkább Szentimrevárosban és a VII. kerületi Belső-Erzsébetvárosban, ahol körülbelül 20 százalékkal kellett többet fizetni, mint 7 évvel korábban. Több helyszínen az árak még nem érték el a válság előtti szintet, legnagyobb a különbség Miskolc esetében, de Pécs is nagy lemaradásban van.

A következő években arra lehet számítani, hogy azon helyszíneken, ahol az árak még nem érték el a 2008-as szintet, folytatódik a növekedés, míg a sokat drágult területeken az emelkedés üteme lassulhat.

Megéri a bérlés helyett lakást vásárolni

Hogy az adott piaci körülmények között a vásárlás vagy bérlés mellett érdemes letenni a voksot, számos tényező befolyásolja, melyek között a két legfontosabb a lakásárak és bérleti díjak egymáshoz képesti viszonya. Ez alapján egy 15 millió forintos lakásnál akkor érheti meg az 5 évre szóló időszakra a bérlést választani, ha az ingatlant kevesebb, mint 88 ezer forint bérleti díjért ki lehet venni, ennél magasabb díjnál azonban a családnak érdemes a vásárláson elgondolkodni. Amennyiben az egyetemista gyermek mellett másnak kiadják a lakást, már 75,4 ezer forintos bérleti díj felett megfontolandó a vásárlás.

A 2015-rös bérleti díjak és jellemző eladási árak alapján a legtöbb lokáción kedvez a helyzet a lakásvásárlásnak. Persze ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek ez az optimális megoldás.