Ideje belátni: távmunkáé a jövő
Az elmúlt 30 évben a legfejlettebb piacgazdaságokban lejárt a napi nyolc órás, heti ötnapos, rögzített helyen és időben végzett munka egyeduralma. Ehelyett olyan alternatív megoldások születtek, mint a részmunkaidő, a rugalmas munkaidő-beosztást, az otthoni és a távmunkát, a vállalkozási szerződéssel végzett munkát, sőt esetenként még az önfoglalkoztatást is.
A rugalmas foglalkoztatásnak számos előnye van, itthon mégis akadozik a rendszer
Miért akadozik itthon a részmunkaidő elterjedése, holott lenne rá igény? Erre a kérdésre próbálja megtalálni a választ a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom. Míg Hollandiában 38-40 százalékos, addig Magyarországon csak 5-6 százalékos a részmunkaidős foglalkoztatás.
„A munkaadók és a munkavállalók véleménye alapján az elutasítás legfőbb oka az információhiány és a visszaélésektől való félelem, pedig lehetőség lenne. Ez a forma egyébként a legjobban a 2-3 gyermeket nevelő, családban élő, magasabb iskolai végzettségű nők körében a legkeresettebb” – számolt be az eredményekről Lerf Andrea, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom kutatásvezetője a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.
Lenne rá igény mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalon
Joó Kinga, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökhelyettese szerint Európa-szerte egyre fontosabb a részmunkaidő lehetőségeinek megvizsgálása. A magyar gazdaság már rászorul a részmunkaidős dolgozókra és a visszajelzések alapján például a nagycsaládosok körében is lenne rá igény.
„Itthon még ki kell alakulnia, amihez olyan ösztönzők, pozitív példák és biztonsági keretek megteremtése szükséges, elsősorban a kormányzat, másodsorban a munkáltatók részéről, hogy a munkavállalónak legyen kedve elmennie részmunkaidőben dolgozni” – magyarázta. Fontos lenne az is – folytatta Joó Kinga, hogy a részmunkaidő ne egy kényszerválasztásnak számítson, a keresetek pedig olyan mértékűek legyenek, amelyekkel a munkavállaló nem azt érzi, hogy szegénységi faktort jelent számára.
Fontos a bizalom!
Nem mindenki alkalmas az otthoni munkavégzésre, speciális hozzáállás szükségeltetik. Fontos, hogy a munkaadó megbízzon a munkavállalóban illetve, hogy a munkavállaló legalább olyan hatékonyan végezze a munkáját, mintha egy irodában ülne. “Hozzáértő vezetőre is szükség van, illetve normális munkahelyi kultúrára. Ez lesz a jövő, így a cégeknek muszáj ebbe az irányba elmozdulniuk” – mondta Lerf Andrea kutatásvezető.