A vizsgálatban a követelményeket, a munkaidőt, az érintett foglalkozásból fakadó koncentráció- és időigényt, az ellenőrzést és a mérlegelési lehetőséget is elemezték.

„Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a kevés szabad döntéshozatallal járó stresszes munkahelyek egyértelműen negatív hatással vannak a munkavállaló egészségére, ha viszont szabad döntéshozatallal párosulnak, még előnyösek is lehetnek” - állapították meg.

A vizsgálat során kimutatták továbbá annak fontosságát, hogy a dolgozók beleszólhassanak a munkavégzés folyamatába és hogy a rossz körülmények negatívan hatnak a testtömeg indexre. A magas stressz ugyanis sok esetben több evéshez és dohányzáshoz vezet, ez pedig további egészségügyi problémákat okoz - szív és érrendszeri, valamint rákos megbetegedéseket idéz elő.

A halálozási adatokat befolyásolja például a foglalkozás. Míg a szolgáltatással és építési munkákkal foglalkozó pályakezdőknél az arány igen magas, addig az irodában dolgozóknál már sokkal jobb a helyzet, a mezőgazdaságban pedig kifejezetten alacsony a halálozási mutató.

A vizsgálat során egy igen meglepő jelenséget is megfigyeltek: a szigorú kontroll alatt dolgozó személyek hasznosabbnak találják a stresszt. A nyomás ugyanis sok esetben segít a megoldás megtalálásában, így akár energiaforrásként is működhet.

A vizsgálatot vezető szakember kiemelte, hogy jelenlegi tanulmányuk csak az idősebb generációt vizsgálta. Könnyen elképzelhető, hogy az ifjabbak egészen máshogy viselkednek hasonló környezetben, éppen ezért érdemes lehet fiatalabbakkal is megismételni a kutatást.