Négy házaspár nem szeretett volna várni a nyugdíjkorhatárig és ideje korán otthagyták a munkahelyüket. Ők mondják el, hogy mire kell figyelni. Az igazsghoz hozzátartozik, hogy nem magyar nyugdíjasokról lesz szó.

A kanadai Shen házaspár két tagja informatikusként dolgozott korai nyugdíjazása előtt. Szerintük elég néhány alapszabályt betartani ahhoz, hogy fiatalon nyugdíjba mehessünk.

A költéseink folyamatos követése elengedhetetlen, de önmagában nem elég. Fontos ugyanis, hogy ne kövessünk más embereket a fogyasztói társadalom útján csak amiatt, mert "a nagykönyvben így van megírva". Amikor a költéseinkről döntünk, akkor inkább a matematikára kell hagyatkozni, nem pedig az érzéseinkre - tanácsolja a mérnök házaspár.

Persze nem Shenék az egyetlenek, akik korán nyugdíjazták magukat. Az amerikai Olsenék szintén a 30-as éveikben hagyták ott a munkát, pedig korábban iskolai tanárként dolgoztak, ők összesen 8 évet töltöttek munkával. A nyugdíjas éveiket ingatlanbefektetésekkel fedezik. Eebben segített nekik, hogy a pénzügyi válság miatt nagyon alacsonyra estek az árak, amikor vásárolni tudtak, majd később eladták a megvett ingatlanokat.

Emellett igen takarékosan éltek, a jövedelmük háromnegyedét tették félre és egy 40 négyzetméteres kis lakásban laktak. Az igazi titkuk az, hogy megelégedtek annyival, amennyijük van, és nem a pénzköltésben keresték a boldogságukat.

Informatikusként dolgozni igazán kifizetődő. Erre bizonyíték, hogy 10 éves munkaviszony után, 30 évesen vonultak vissza Adney-ék is, akik elég szépen kerestek a munkájukkal, mégis otthagyták azt.

Állításuk szerint ehhez az szükséges, hogy úgy gondoljuk a pénzre, mint befektetésre, nem pedig, mintha el kellene azt költeni. Lényeges, hogy minden egyes fenntartásra el nem költött fillért félretegyünk, így gyűjthető össze már fiatalon is a nyugdíjba vonuláshoz szükséges pénz.

20 év munka után a brit Buckley-ék is 43 évesen otthagyták a munkájukat. A brit házaspárnak átlag körüli fizetése volt, így még az sem mondható, hogy ebből sikerült hatalmas vagyonra szert tenniük, amit annak köszönhetnek, hogy minden egyes költésüket papírra vetettek, és hosszú éveken keresztül pontosan vezették a kiadásaikat.

A hó végén megmaradt pénzt pedig minden esetben befektették, amiből akkora vagyont tudtak felhalmozni, hogy mostanra már a megtakarításaik kamatából is meg tudnának élni. Ők viszont úgy döntöttek, hogy inkább utazgatnak, amit az utazóblogjuk bevételeiből fedeznek.