Az elképzelés szerint minden nagykorú alanyi jogon havi 465 eurót kapna, míg a 18 évnél fiatalabbak havonta 100 eurót. Fontos az is, hogy az alapjövedelem helyettesítene minden más szociális segélyt vagy juttatást. Michael Forster, akia a gazdasági szervezet kutatását irányította, elmondta: „Az alapjövedelemmel azok járnának jól, akik az alsó középosztályhoz tartoznak, de azért van akkora bevételük, hogy ne részesüljenek a Nyugat-Európa szerte nagyon is bőkezű szociális juttatásokból”.

Kevesebb havi bevételhez jutnának azok a minimálbéren élő családok, amelyek a kereset mellett lakbértámogatást, családi pótlékot, iskolakezdési segélyt és még sok más juttatást is kapnak. A kutatás azt is kimutatta, hogy a korkedvezményes nyugdíjasok és a munkanélküliek is rosszul járnának. Az OECD szerint a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetésével a vizsgált országok közül háromban, Nagy-Britanniában, Franciaországban és Finnországban nőne a szegénységben élők aránya, és Olaszországban változatlan maradna. A nemzetközi gazdasági szervezet tehát nem javasolja az alapjövedelmet, illetve csak alacsonyabb összeggel és sok más kísérő intézkedéssel tartaná elfogadhatónak, de egy ilyen bonyolult rendszer iszonyatosan növelné a bürokráciát, és persze plusz költségvetési kiadásokkal is járna.