A trend azt mutatja, hogy a mai fiatalok egy része igenis takarékoskodik: csupán 31 százalékuk nem tesz félre soha semmit. A megtakarítók legnagyobb része lakásra gyűjt, majdnem ugyanennyien cél nélkül, vésztartalékot képeznek.

Horváth Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója a gyerekeknél a fogalmak alapvető megértésénél kezdődik a tudatosság kiépítése, hogy a értelmezni tudják a különféle pénzügyi helyzeteket, majd képesek legyenek dönteni. Ennek az oktatása hosszú időn keresztül hiányzott az alapfokú oktatásból.

A K&H-nál úgy látják: nő az igény a fiatalok körében a számlanyitásra, hiszen sokuknak a zsebpénz, az ösztöndíj, a diákmunkából származó jövedelme is ide érkezik. Lakáshitele jellemzően csak a 26 éven felülieknek van, a fiatalabbak nem vesznek fel kölcsönt és nem fektetnek be. Ezt az magyarázza, hogy a 26 év alattiak átlagosan 71 ezer forintot keresnek és ez az összeg jelentősen csak 26 éves kor felett ugrik meg: ekkor 99 ezer forint a jövedelmük. A diákok átlagkeresete ennél jóval alacsonyabb, 28 ezer forint.

Ami a megtakarításokat illeti: a diákok átlagosan 307 ezer forinttal rendelkeznek, ami viszonylag magasnak mondható az aktív keresők 1 millió forintos megtakarításához képest. A legtöbb fiatal lakásra gyűjt, sokan általános tartalékot képeznének, ötödük autóra és utazásra gyűjt, ennél kevesebben családi eseményre, oktatásra, nyugdíjcélra tesznek félre.