A jegybanki alapkamat már évek óta alacsony, így a bankbetétek egy ideje már nem kecsegtetnek túl magas kamattal. Az MNB adatai szerint két és fél évvel ezelőtt még 2,98 százalékos reálkamatot is elérhettünk a betétünkkel az alacsony inflációnak köszönhetően, tavaly szeptember óta viszont az infláció meghaladja az átlagos betéti kamat mértékét.

A fogyasztói árindex trendszerű növekedésével a reálkamat tovább csökkent. Ez év februárjában és márciusában a 2 százalékot is meghaladta egy átlagos betét értékének a vesztesége, akár 2,4, illetve 2,3 százalékot bukhattunk.

Kiugróan teljesítenek viszont a látra szóló betétek, ez részben a növekvő bérek számlájára írható. Sokan viszont azért nem kötik le a pénzüket, mert a bank olyan alacsony kamatot kínál, amely mellett már többet ér a pénzösszegek szabad felhasználhatósága.

A szakértők szerint a betétek iránti kereslet visszaesése arra késztetheti a lakosságot, hogy más típusú megtakarítási forma után nézzen. A tőzsdei befektetések várhatóan nem lesznek népszerűek, ami a brókerbotrányoknak tudható be. Az inflációkövető, fix hozam viszont kecsegtető, így nem kizárt, hogy jelentős összegek áramolhatnak például államkötvényekbe.