Az első negyedév végén gyakorlatilag biztosra vehető, hogy ez az év nagyon rosszul alakul a világgazdaság számára, pusztán annyi a kérdés, hogy a GDP-csökkenés milyen mértékű lesz. A múlt héten már egy amerikai statisztika jól mutatta, milyen hanyatlás jöhet: az Egyesült Államokban az egyik legfontosabb makrogazdasági – ezen belül munkaerőpiaci – adat szerint az új munkanélkülisegély-kérelmek száma 3 millió fölé nőtt, ez többszöröse a korábbi időszakban megszokott 200 ezres heti átlagnak.

„Az előttünk álló hetekben-hónapokban folytatódhat ez a tendencia, történelmi mértékű visszaesést mutathatnak mind az előretekintő konjunktúra-jelentések, mind a visszatekintő gazdasági adatok” – értékelte a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági helyzetet Kovács Mátyás, a K&H Alapkezelő szenior portfóliómenedzsere.

Mikor és hogyan, mennyi lesz a végeredmény?

Világszerte néhány ágazat kivételével minden szektort érintenek a leállások, ezért nagyon jelentős lesz a járvány gazdaságra gyakorolt hatása. „2020 első negyedévében a fejlett gazdaságok januári és a februári teljesítménye még rendben volt, márciusban azonban drasztikus visszaesés volt jellemző a gazdasági kibocsátásban. A második negyedévnek tetszhalott állapotban vágnak neki a különböző országok és a világgazdaság, az első negyedévhez képest sokkal masszívabb lassulás lesz, sőt, elérkezik a technikai recesszió, azaz két egymást követő negyedévben is negatív lesz a GDP-eredmény” – véli a szakember.

Az idei GDP szempontjából a fő kérdés, hogy a leállások után mikor indul újra a termelés és milyen volumenben. „A mostani kilátások szerint elhúzódó lesz a járvány hatása. Mind a fogyasztók, mind a vállaltok részéről óvatosabb magatartás várható a bizonytalanság miatt. Tehát a fogyasztási és a termelési oldalról nézve is „biztonsági” üzemmódba kapcsolhatnak a gazdasági szereplők. Ennek megfelelően 2020 második negyedévén is túlmutató gazdasági hatásra lehet számítani. Összességében a globális GDP két számjegyű csökkenése várható” – tette hozzá a K&H portfóliómenedzsere.

Inflációs ellentét

A gazdasági hanyatlás ellensúlyozása érdekében a jegybanki és költségvetési oldalról ömlik majd a pénz a gazdaságokba, minden korábbinál nagyobb mértékben. Ez pedig előbb vagy utóbbi felpörgeti az inflációt, de erre inkább hosszabb távon lehet számítani. Rövid távon erősebb lesz a deflációs hatás, azaz az árak csökkenése valószínűsíthető.

Kovács Mátyás arra számít, hogy a befektetések területén a magasabb inflációs környezet hosszabb távon inkább a részvénypiacoknak kedvez, mivel a vállalatok emelkedő infláció mellett is újraárazhatják termékeiket. Közben a kötvénypiacok kilátása hosszú távon kevésbé kedvező a befektetők reálhozam-elvárása miatt. A részvénypiaci vásárlásokkal rövid távon még érdemes óvatosan bánni, a további markáns tőzsdei visszaeséseket viszont érdemes lehet kihasználni a hosszabb távú magasabb hozam elérésének reményében.