A tanulmány során a kutatók olyan kísérletekről számolnak be, amelyek segítségével megbecsülték a társadalmi osztály hatását az úgynevezett „késztető jelentőségen” más emberek felé. Egyes pszichológiai iskolák ugyanis úgy gondolják, hogy akkor vagyunk érdekeltek abban, hogy valamire felfigyeljünk, amikor nagyobb értéket tulajdonítunk neki, akár azért, mert fenyeget minket, akár azért, mert lehetséges jutalommal kecsegtet.

Korábban több tanulmány is készült a témában, ezek eredményei alapján kijelenthető, hogy a jómódúak kevesebb figyelmet fordítanak az emberekre, függetlenül azok státuszától. És ez a tény befolyásolhatja kapcsolataikat a barátokkal és a családdal.

Dacher Keltner, a Kalifornia Egyetem egyik professzora szerint az, hogy a gazdagabbak hajlamosak kevésbé értékelni másokat azért van, mert megengedhetik maguknak, hogy segítséget béreljenek, akik kiszolgálják az igényeiket (mint például a gyermekfelügyelet és a takarítás), inkább, mint hogy például a szomszédoktól vagy a barátoktól függjenek.

A szegények jobban rá vannak hangolva az interperszonális kapcsolatokra, mint a gazdagok, mert nekik egyszerűen muszáj így tenniük.

A kutatások egyértelműen megmutatják, hogy a pénzügyi különbségek viselkedési különbségekkel végződnek.

Az erő, pénz és empátia kölcsönhatása különösen kényelmetlenné válik a növekvő egyenlőtlenségekkel küzdő modern gazdaságokban. Ha azok, akik többet keresnek és ezért több hatalmuk és pénzük van, nem "látják" azokat, akiknek kevesebb jutott, a gazdasági egyenlőtlenség megváltoztatása sikertelen lesz. A gazdagok a vagyonuk miatt nem tudják megtapasztalni az erős interperszonális kapcsolatokat, ami nem csak az egyik legnagyobb jutalma az emberi létnek, hanem egy kutatás szerint a boldogság kulcsa is.